Bevezetés

            Az ember Évának nevezte el a feleségét, mert ő lett az anyja minden élőnek. (1Móz 3,20) A Biblia szerint Éva így kapta a nevét. De miért? Mi alapján adta Ádám ezt a nevet Évának? Mi van mögötte? Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre próbálok választ adni a mai bejegyzésemben.

Zsidó tanító legendák

            Ha a keresztyén tanítókat kérdezzük, az őstörténetnek a történetei azért szűkszavúak, mert csupán azt az információt akarják megosztani velünk, ami lényeges, ami ránk tartozik. A részletek nem fontosak, azok nem tartoznak ránk. És mi van akkor ha valahol megvannak a „ránk nem tartozó részletek” egy valószínű változata?

            Egyik tanáromon keresztül ismerkedtem meg még régebben a zsidó mitológiával és mondavilággal. Milyen ez? Kvázi sokkal kötöttebb legendákat és mítoszokat tartalmaz, mint például a görög vagy a római mitológia.

            Összességében ezeket aggadáknak nevezik. Az aggadák (röviden) olyan mondák, amiket a régi tanítók mondtak azért, hogy még érthetőbbé tegyék a szent szövegeket, vagy a szent szövegek alapján mondott tanításokat. Ezt is úgy hogy közben nem távolodtak el a szöveg eredeti tanításától, mondanivalójától.

Éva nevének eredete – legenda

            Térjünk is rá a lényegre: hogy szerezte Éva a nevét? Egyik zsidó hagyomány (történet) úgy tartja, hogy Ádám úgy mutatta ki lázadását igazán Isten iránt, hogy feleségét Évának nevezte el.

            Valószínűleg ismerjük a történetet. Bűnbeesés után Isten kimondja az ősi átkokat a kígyó, nő és férfi főlőtt.

            Akkor ezt mondta az Úristen a kígyónak: Mivel ezt tetted, átkozott légy minden jószág és minden vadállat között: hasadon járj, és port egyél egész életedben! Ellenségeskedést támasztok közted és az asszony között, a te utódod és az ő utódja között: ő a fejedet tapossa, te pedig a sarkát mardosod. Az asszonynak ezt mondta: Igen megnövelem terhességed fájdalmát, fájdalommal szülöd gyermeked. Vágyakozni fogsz férjed után, ő pedig uralkodni fog rajtad. Az embernek pedig ezt mondta: Mivel hallgattál feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről megparancsoltam, hogy ne egyél, legyen a föld átkozott miattad, fáradsággal élj belőle egész életedben! Tövist és bogáncsot hajtson neked, és a mező növényét egyed! Arcod verejtékével egyed a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél! Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba! (1Móz 3,14-19)

            Ekkor mutatkozott meg Ádámnak a szeretete felesége iránt. Ezt mondta: Az én feleségem nem azért lett teremtve, hogy szenvedjen, hanem hogy éljen. Ezért adta neki az Éva nevet.

            Ha megnézzük az eredeti szöveget könnyedén megérthetjük ennek a mondának az alapját. Éva neve héberül חַוָּ֑ה, ami nagyon hasonlít az élet szóra (חַי). Ezt jobban kimutatja a görög ószövetség, ahol Éva neve Zóé-ként (Ζωή) jelenik meg.

Miről van itt szó?

            Ebben a történetben mutatkozik meg igazán Ádám szeretete Éva iránt.

            Ez a monda nagyon jól hozzákapcsolóik a Biblia narratív szálához. Ádám egyedül van az Édenkertben és magányos. Isten felsorakoztatja ugyan előtte a létező összes állatot, viszont Ádám még így sem örül nekik, hiszen magányos. Ekkor kapja meg Évát.

            A történetből ki lehet olvasni, hogy Ádám mindennél jobb örült feleségének, hiszen végre nem volt egyedül. Volt valaki, aki rendkívül hasonlított hozzá, de mégis másabb volt, mint ő. A legtöbb írásmagyarázó innen vezeti le azt a tanítást is, hogy egy férfi csak azután örülhet igazán az életnek, ha az élete részévé válik egy nő.

            Ezt a gondolatmenetet megragadva találhatta ki Anonimusz (az anonimusz író, merthogy a neve nem maradt fent) ezt a mondát. Ádám szeme láttára meglett átkozva az a valaki, aki a világmindenségnél is drágább volt a számára. Ebből aztán Ádám erőt meríthetett, és ő maga is szembeszállt Istennel, úgy, hogy feleségének egy olyan nevet adott, ami ütközik az kiosztott átokkal.

            Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy ez a történet keresztyén szempontból sok helyen sántít. Nem is kívánom újra írni a kánont zsidó „kiegészítő” mondákkal. Számomra csupán nagyon érdekes és felemelő volt azt látni, hogy milyen apró történeti részekből milyen csodálatos dolgot dolgoztak ki a régi tanítók.

A nap kérdése

            Számodra milyennek tűnt ez a legenda? Számomra bizonyos szinten igen romantikusnak, de tudtam azt, hogy valamikor és valahol fel szeretném majd én is használni ezt a csodás írás értelmezést.

            Ha érdekelnek további izgalmas legendák és blog bejegyzések, a következő linken olvashatsz még többet: [ITT]

Tetszett a bejegyzés?

Iratkozz fel, hogy ne maradj le az ehhez hasonló izgalmas blogposztokról!

We don’t spam! Read our privacy policy for more info.

Szia!
Örülök, hogy itt vagy!

Íratkozz fel, hogy elsőként értesülj a legújabb blog bejegyzésekről!

We don’t spam! Read our privacy policy for more info.

A szerzőről

Egy egyszerű egyetemi hallgató vagyok, aki kíváncsian fedezi fel a világót.

Talán ezt is érdekelne